Aki valaha látott tévé reklámot, annak nem nehéz elmagyarázni, miért van szükség minél pontosabb adatokra arról, hányan, és főleg mit néznek a tévében. Hazánkban már lassan fél évszázada vizsgálják a kérdést, eleinte naplós módszerrel.
1994 óta a szinte az egész világon egyeduralkodó Nielsen cégcsoport leányvállalata, az AGB Hungary mér: komoly demográfiai, szociológiai és statisztikai kutatások után összeállítanak egy ún. panel csoportot. Ebben minden egység egy családot jelöl, mely az egyszemélyestől a többgenerációs együtt élőkig bármilyen lehet, és a földrajzi, korbeli összetétele megpróbálja lefedni kis hazánk lakosságát.
Kezdetben hatszáz háztartásban zajlott a mérés, 2009-re ezt több lépcsőben ezernegyvenre bővítették. Számos oldalon vallásháborúkat idéző kommentcsata szokott kialakulni arról, hogy ez sok vagy kevés. Egy félévnyi statisztika tanulmányaim után nem áll módomban állást foglalni, de egy dolog tény: A Magyarországnál harmincszor népesebb, és több mint ötvenkilenc- milliárd dolláros reklámpiacú (a hazai kb. forintban ennyi) Egyesült Államokban nagyjából huszonöt- ezer háztartásban mérnek; és ez a több száz csatornának és a pénzt költő reklámügynökségeknek, ha fenntartásokkal is, de megfelel.
A méréshez a család tévéjére, vagy tévéire ma egy set-top-boxhoz hasonló szerkezetet telepítenek, és a távirányító is különleges: meg lehet (és kell is) adni, hogy ki, és mettől-meddig nézi az adást. A speciális egység ezt rögzíti, és az interneten keresztül elküldi a központba. Ott összesítik, és az eredményt egy program összeveti az idő és csatornakódokat a külön rögzített, valós kezdő és végidőpontokkal, és az adott háztartás adataival.
A konkrét számsorok publikálásakor rejtélyes hárombetűs mozaikszavak integetnek a megszeppent olvasónak. Ezekből kifejtjük a legfontosabbakat:
- Nézettség (AMR): egy műsor vagy csatorna közönségének egy percre jutó átlagos száma (fő). Szép nagy számokat láthatunk itt, de önmagában nem árul el mindent a sikerességről vagy kudarcról.
- Részesedés (SHR%): a vizsgált műsor nézésére fordított idő aránya az összes tévénézésre fordított időből (%). Ez a legfontosabb mutató, mert az épp tévét nézők számából kalkulálják.
- Reach, elérés (RCH): a vizsgált programot legalább egy percig néző közönség száma (fő). Másodvonalbeli adók mentsvára. A teljes nézőszám néhány százezer, viszont „több mint másfél millióan kapcsoltak át a műsorra”. Hogy ebből mennyit sikerült megtartani, az más tészta.
- Affinitás (AFF): a célcsoport műsorbeli aránya a célcsoport mintabeli arányához képest. Örök második csatornák állandó mentőöve: „Durván elpáholt minket a konkurencia, de a 18,5 éves, hátrafelé sétáló rákhalászok aránya nálunk ötször nagyobb..”
Persze a nézettség elemzés curling meccs változatosságával kecsegtető feladatának szépsége csak most kezdődik. Az ezt körüllengő tévhitekről, kulisszatitkokról, érdekességekről hamarosan egy újabb posztban számolunk be. A technikai részletekért epekedő statisztikus hallgatóknak ajánlom az AGB Hungary GYIK szekcióját: míg az angolul jól értők a nézettségmérés lehetséges jövőjéről az alábbi Variety cikket sasolják.
