Díszes szarkofágok, aranyozott halotti maszkok és balzsamozott testek – a múmiák a múlt legbeszédesebb őrzői. A mumifikálódott, akár több ezer éves tetemek hűen mesélik el, hogyan éltek, táplálkoztak, mit dolgoztak vagy minek következtében haltak meg ezek az ókori emberek.
Kevesen tudják azonban, hogy a 19. század előtt a múmiákat nem tisztelték, porrá őrölt csontjaiból gyógyszert, a gyolcsból pedig festéket készítettek. Nem úgy Dr. Zahi Hawass régész, aki az ókor legértékesebb ereklyéit kutatja a DoQ-n látható Múmiák nyomában című sorozatban. Íme, az 5 legizgalmasabb múmia lelet, amit valaha látott a világ.
Gingert – aki vörös hajáról kapta a nevét – hat természetes úton mumifikálódott test között találták a 19. század végén az egyiptomi sivatag sekély sírhantjai közt. Létezését i.e. 3400-ra datálják a szakértők.1901-ben a British Múzeumban is kiállították, ezzel ő lett az első múmia, akit a nagyközönség is láthatott. Ginger és társai a legidősebb ismert múmiák, mivel azonban akkoriban nem volt még szokás a mesterséges mumifikálás, testük természetes úton száradt meg és tartósodott a meleg homokban, ahová temették.
A legjelentősebb női fáraó, Hatshepsut közel húsz évig (i. e. 1479 – i. e. 1458) uralkodott Egyiptom felett, nevéhez ambiciózus építkezések és értékes, új kereskedelmi útvonalak létrehozása kötődött. Sírhelyét Howard Carter régész fedezte fel az egyiptomi Királyok Völgyében 1902-ben, azonban a néhány évvel később megtalált szarkofágja üres volt. Egy másik sírban viszont két holttestet is talált: Hatshepsut dajkájáét és egy ismeretlen nőét. 2006-ban a DoQ-n futó Múmiák nyomában régésze, Dr. Zahi Hawass és csapata egy fadobozba rejtett őrlőfoggal bizonyította be, hogy az ismeretlen nő az elveszett királynő.
Az ókori Egyiptom ifjú királya kilenc évesen lett fáraó és közel tíz évig uralkodott. Sírját szintén Carter találta meg a Királyok Völgyében 1922-ben, és érdekes módon a gyakori temetőrablások ellenére a sír tele volt ókori kincsekkel, ékszerekkel és a híres színarany halotti maszkkal. A felfedezés az egész világról odavonzotta az egyiptológusokat, Carter partnere és támogatója, Lord Carnarvon azonban néhány hónappal azután, hogy kinyitották a sírt, meghalt egy végzetes moszkitó csípés miatt. Halála inspirálta a múmia átkának mítoszát, miszerint bárki, aki megsérti Tutanhamon sírját, elszenvedi a haragját.
Egyiptom leghatalmasabb fáraója, II. Ramszesz hatvan évig uralkodott, több mint kilencven évig élt és állítólag közel száz gyermeket nemzett. Testét eredetileg a Királyok Völgyében temették el, de ókori egyiptomi papok később elvitték onnan, nehogy a fosztogatók áldozatául essen. 1881-ben találták meg a múmiáját egy titkos királyi rejtekhelyen Deir el-Bahriban több mint félszáz uralkodó és nemes maradványai között. 1974-ben azonban romlásnak indult az állapota így Párizsba vitték, ahol gombás fertőzés ellen kezelték, útlevélébe foglalkozásként pedig azt írták: király (elhunyt).
Egyiptom nyugati sivatagaiban a Bahariya Oázis fontos mezőgazdasági központ volt az ókorban. Ma számos régészeti lelőhelynek ad otthont, például egy görög templomnak, amit Nagy Sándorhoz kötnek. Egy véletlen baleset kapcsán felfedezett, arany múmiák völgyeként elhíresült hely feltárását Hawass csapata kezdte meg, és már az elején több száz múmiát találtak, amit a görög-római periódusra datálnak. Sokszínű díszeik arra utalnak, hogy a lelőhely többféle társadalmi réteg végső nyughelyeként szolgált.
Múmiák nyomában minden csütörtökön 22:05-kor a DoQ műsorán!
emTV.hu // Red Lemon Media
