Beszélgetés Láng Balázzsal a legújabb Médiazabálókban

2018. június 22. 16:00 - emTV audió

Az egyik legfoglalkoztatottabb szinkronizáló színésszel beszélgettünk

Az egyik legfoglalkoztatottabb szinkronizáló színművész, Láng Balázs a legújabb Médiazabálók vendége. Megannyi kultikus szinkronszerepe mellett, mint Tyrion a Trónok harcában, Gollam A Gyűrűk ura és a Hobbit filmekben, vagy éppen Emmett A fiúk a klubból amerikai változatában, szerepelt a Szomszédokban, valamint a Barátok közt és a Jóban Rosszban című szappanoperákban. A Minimax első hangjaként részt vett a gyerekcsatorna hazai arculatának kialakításában, nagy megtiszteltetésünkre pedig ő az emTV.hu podcastjeinek férfi hangja. Az egy órás, a Vault 51 Gamer Barban rögzített interjúban rengeteg mindenről szó esett, a gyerekkori történetektől kezdve a színházon, tévéjátékokon és szinkronon át, a közéletig.

mediazabalok_langbalazs.JPG

Hogyan lettél színész, hogy kerültél a szinkronba?

"Színész akartam lenni. Valahogy teljesen magától értetődő volt. Négyéves koromban még tipródtam kicsit, hogy állatorvos vagy színész legyek, de aztán rájöttem, hogy színészként lehetnek állataim, állatorvosként viszont nem nagyon mehetek színpadra, úgyhogy egyértelműen eldőlt.

Bekerültem a rádió gyermekstúdiójába, ahol szombatonként voltak a foglalkozások; beszédtechnika, verselemzés, ritmusgyakorlat, improvizációs játékok és egy csomó ehhez hasonló dolog.

Időnként jártak be rendezők, akiknek szükségük volt gyerekszínészekre. Figyelték, hogy ki hogyan dolgozik, és válogattak. Így kerültem először hangjátékokba, aztán színházba, tévéjátékokba, szinkronba – és nem hagytam abba, azóta is ezt csinálom."

Kamaszként szerepeltél a Szomszédok néhány epizódjában is.

"Nagyon rossz fiú voltam. A Bakonyi elvtársat alakító Kiss Jenő fiát játszottam. A funkcionárius nagyképű, elkényeztetett rossz fiát. Mindenféléket csináltam; ha jól emlékszem, rálőttem az erdőben Trokán Péterékre. Disszidálni akartam, vonaton próbáltam megszökni az országból. Amikor jöttek a határőrök, elbújtam a wc-ben, és mindenféle ilyesmi volt, a Déli pályaudvaron forgattunk. Szóval nagyon rossz gyerek voltam."

Felismertek az utcán?

"Osztály kiránduláson voltunk Sopronban, este mentünk egy szál törölközőben a srácokkal zuhanyozni. Az egyik bungalónál vad idegen lányok voltak, utánam kiabálták a nevem a Szomszédokból. A többiek kiröhögtek, én ott süllyedtem el, de gondoltam ezzel meg is úsztam. Majd amikor kijöttem a zuhanyzóból, ott álltak a lányok, vihorásztak, és autogramot kértek tőlem, miközben én szorítottam magamra a törölközőt. Nem tudtam mást mondani, csak hogy nincs nálam toll..."

Ha teleregény vagy szappanopera, neked valahogy mindig a negatív karakterek jutnak.

"Nagyon szeretek negatív figurákat játszani. A szinkronban is így vagyok ezzel. Nagyon jó a főhőst játszani, mert az nagyobb feladat, folyamatos munka, de a kisebb karakter-szerepekben, pláne a gonoszok megformálásánál, sokkal több játéklehetőég van."

Hogy érezted magad Barátok közt?

"A stáb hihetetlenül profi. Ha bármi fennakadás van, azt is percek alatt meg tudják oldani. Mindenki elképesztően profi módon dolgozik. Kifejezetten jól éreztem magam ebben a társaságban."

Első szerep a szinkronban?

"Az első főszerepet szinkronban Juhász Annától kaptam a Carl Gustav bandája című skandináv filmben."

Mit gondolsz, mi a legfőbb különbség aközött, ahogy régen készültek a szinkronok, és ahogy manapság?

"Üzemszerűség. Régen a technika miatt egészen más volt a helyzet. Nem volt például fülhallgató. Úgy zajlott a felvétel, hogy a vásznon ment a jelenet, tekercsekre szétszedve. Ezért is hívják tekercseknek, mert akkor még valóban tekercsekre voltak szétszedve ezek a jelenetek, és aztán a felvonás közben fűzés volt. Tehát ment a nagy kivetítőn, jól látható volt a kép. Lement a próba úgy, hogy hanggal, amit végignéztük. Utána az ember rápróbálta, közben a hang is hallatszott, a képet is látta. Majd levették a hangot, és felvétel. A képen kívüli szöveget meg kellett jegyezni, hogy az hol hangzik el, hiszen nem hallottad felvétel közben a hangot, hogy hol szólal meg a színész.

Azért volt jó, hogy nem volt fülhallgató, mert ha megfigyeled, a rutinból készült felvételeknél az idegen nyelv dallama gyakran elviszi a szinkronizáló magyar színészt, és bizony nem a magyar nyelv hanglejtésében, nem megfelelő dallammal mondja el a szövegét. A rendezők szerencsére szoktak szólni ilyenkor.

Mi kell a jó szinkronhoz?

"Jó legyen az alapanyag, és amit borzasztó nagy élvezettel csinál az ember, amikor jó színészt kell szinkronizálni. Akkor az élvezet. Látni a színészi játékot. Visz magával. Rám éppen ugyanúgy hat az a színészi játék, mint a nézőre. Azért, mert én a mikrofon mögött állok, nekem ugyanúgy tud tetszeni, vagy nem tetszeni. Engem is el tud varázsolni egy-egy jó színész.

Az, hogy olyan stábbal dolgozzon az ember, akiket szeret, akikről tudja az ember, hogy igényesek, odafigyelnek."

Milyen egy jó színész? Tudsz példát mondani?

"Például Peter Dinklage. Zseni. Nekem ő egy borzasztó nagy ajándék. Már a Trónok harca előtt is szinkronizáltam. Régen is látszott, hogy nagyon jó színész. Mindig volt benne valami, ami miatt oda kellett figyelni rá. Megkapta a Trónokban Tyrion szerepét, amiben arat. Elképesztő, hogy mennyire hiteles. Nem kapod rajta egyetlen pillanatra sem, hogy játszik. Nincs egyetlen szemvillanása sem, ami ne lenne hiteles. Lenyűgöző. Egészen lenyűgöző színész."

Sokszor emlegetnek úgy, hogy "Gollam magyar hangja, Láng Balázs".

"Ez a szerep is egy ajándék volt. Ez tényleg egy ikonikus figura, ami sok szempontból nagyon nehéz volt. Amikor a szinkront csináltuk, mindenki felkapta rá a fejét. Én azért élveztem különösen ezt a munkát, mert egy baromi nehéz feladat volt, egy nagy kihívás. Én meg szeretem azt, hogyha valamiért meg kell dolgozni, valami feladat. Igazi feladat. Nem csak szinkronban kellett lenni a színésszel, és azt kellett visszaadni amit ő játszik, és nem elég, hogy skizofrén a figura és kétféle énje van, hanem mindehhez azzal a fajta furcsa hangképzéssel, azzal a beszédtechnikával, azzal a beszédhibával kellett megszólalni. Mindezt úgy, hogy közben játsszak, és ne menjen az érthetőség rovására sem. Nagyon nehéz feladat volt, és én ennek nagyon örültem."

A Peter Paige által megformált Emmett Honeycutt-ot szinkronizáltad A fiúk a klubból sorozatban. Mit szóltál a felkéréshez, hiszen egy, főleg akkori szemmel elég provokatív, ráadásul LMBTQ emberekről szóló szériáról van szó?

"Nagyjából tudtuk, hogy mire számíthatunk, mert még mielőtt a munkát elkezdtük, minden egyes színészt felhívott a gyártásvezető, és konkrétan elmondta, hogy ez egy meleg sorozat, meleg figurák vannak, nem visszafogott, elvállalja-e. Mindenki igent mondott rá, aztán volt egy váltás ugyan, de az más kérdés, valószínűleg nem erre számított az illető.

Szóval ilyen szempontból nem okozott meglepetést, viszont nagyon élvezetes munka volt. Nagyon jók voltak a figurák, nagyon ki volt találva, rettenetesen profi módon csinálták meg az egész sorozatot. Nem csak a Fiúk, a főszereplők, hanem az állandó mellékszereplők is kitűnőek voltak. Szerintem nagyon jól sikerült eltalálni a szinkronhangokat, és valahogy össze is kovácsolta ezt a társaságot, akik a magyar változaton dolgoztak. Tényleg olyanok lettünk mint egy család. Hétfőnként vettük fel, és mindig vártuk már. Egész más volt közöttünk a viszony, mint más kollégákkal, mert mi összetartoztunk, ebbe a csapatba tartoztunk, együtt voltunk."

Mi a véleményed a karakteredről?

"Szerintem mindenki meg volt róla győződve, hogy az ő figurája a legjobb, mindenki annyira szerette ugyanis csinálni. Mindenki összeforrt vele, és természetesen én is úgy gondoltam, hogy Emmett a legjobb karakter. Ő volt ugye a nagyasszony, ettől pedig benne volt a lehetőség, hogy sokkal többet, és nagyobb amplitúdóval lehetett játszani. Ugyanakkor talán a legérzelmesebb és a legmélyebb érzéseket is inkább ő mutatta meg. Emiatt aztán gyakran megríkatta az embereket, és nem szégyellem bevallani, hogy időnként én is meghatódtam."

A Say Uncle-ben aztán Hujber Ferenc szólaltatta meg.

"Nagy fájdalmam volt, hogy abban a filmben, amit Peter Paige írt és rendezett, és aminek a főszerepét is játszotta, nem én szinkronizáltam. Nagyon szerettem volna. Nagyon vártam, és csalódás volt, amikor kiderült, hogy nem én csinálom."

Milyen volt egy gyerekcsatorna hangjának lenni?

"Akkor még nem indult el az adás, amikor eldőlt, hogy én leszek a csatorna hangja. Nagyon szerettem, egy abszolút erőszakmentes gyerekcsatornaként indult akkor. Jó volt ilyesmit csinálni. Figyeltem arra, hogy véletlenül se gügyögjek a gyereknek, vagy ne akarjak vagányan gyereket játszani. Tekintsem őket egyenrangú partnernek és úgy szólaljak meg."

Ha kíváncsi vagy a teljes interjúra, hallgasd meg a Médiazabálók című podcastünk harmadik adását, melyben az idézett témák mellett sok egyéb másról is beszélgettünk Láng Balázzsal, a június 15-én a Vault 51 Gamer Barban, az Oktogon szomszédságában rögzített műsorban.

Itt találod a Médiazabálók aktuális epizódjának műsoroldalát, ahol különböző formában érheted el, vagy töltheted le a műsort!

emTV.hu // Médiazabálók

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://emtv.blog.hu/api/trackback/id/tr3014056012

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.