2012 első napjának estéjén, amikor sokan még a mézespálesz/bármi kombót próbálták kiheverni, a TV2 fiókadója, a Pro4 hazai sorozattörténelmet hajtott végre: egyhuzamban, maratoni vetítésben leadta a Mr. Sunshine (ez maradt a magyar cím is, szerencsére) című szituációs komédia mind a tizenhárom részét. Premier sorozattal ilyen még nem esett meg hazánkban. Ezzel méltatlanul bántak el a jobb sorsra érdemes szériával, no de minden relatív: a nagyságrendekkel jobb Better Off Ted-ről még semmi hír, pedig a pletykák szerint (el)készül(t) a szinkronja.
Amikor 2010-ben olvastam, hogy az ABC szerdai szitkom blokkjába érkezik egy új sorozat Matthew Perry-vel, tudtam, hogy én ezt nézni fogom, mert nagyon csípem a Jóbarátok egyik legjobb szereplőjét. Ő ezúttal egy, a Budapest Sportarénához hasonló rendezvény/sportcsarnok második embere: ő felel a programért, szervezésért, és az ezzel járó változatos bonyodalmak közé szőtték a történetet. Természetesen őrült karakterek veszik körül, róluk kicsit később.
A sorozat a manapság egyre jobban hódító ún. „egykamerás” formátumban készült. Ez azt jelenti, hogy például a Jóbarátokkal, Így Jártam Anyátokkal-lal, vagy az Agymenő-kel ellentétben három-négy kamera helyett csak egy veszi a jelenetet, és nem közönség előtt történik a forgatás. Így a sokszor idegesítő aláröhögés is hiányzik (nekem ugyan nem) belőle. A sikert sikerre halmozó Modern Család (Egy rém modern család), a Nevem Earl, vagy a Dokik (Scrubs) készült ilyenformán.
E stílusból is adódik, hogy a Mr. Sunshine nem harsány, olcsó, vagy alpári. Finom humorral operál, ami főleg verbális, vagy szituációs, és csak elvétve vizuális, szinte sosem altesti. Ez a felállás nagyon szórakoztató, HA jól van megírva. És nem tudom elhallgatni az igazságot: itt ez közel se mindig volt így. Nagyon hullámzott a minőség, kiváló poénok fulladtak unalomba olykor, ásítozott a néző két röhögés között.
Pedig a casting elég erős. Matthew Perry mellett szerepel Allison Janney (Az elnök emberei), James Lesure (Las Vegas). Andrea Anders pedig a Joey és a Better Off Ted után a harmadik vígjáték sorozatban játssza a csinos komikát. Vendégszerepben feltűnik többek között a Lost Hurley-e vagy Lizzy Caplan. Külön kedvencem volt a nagyon csinos, naivnak tűnő, de a mélyen komolyan kattant asszisztenst játszó Portia Doubleday.
Sajnos a nézőközönség igen mostohán bánt az eleve csak midseasonba (az amerikai televíziózás január-március eleje közötti „holt”időszaka) szánt szitkommal. A nézettsége már az elején se rengette meg a mérőműszereket, a későbbi csökkenés pedig rámutatott, hogy a nézők se szerették meg. Ennek hatására az ABC kilenc rész után levette a képernyőről és elkaszálta a sorozatot. Az utolsó leforgatott négy részt pedig csak a DVD kiadást megvásárlók nézhették végig.
Vagy az újévi vetítést követő magyar nézők. A szinkron a jobbak közül való, szerencsére senki se akarta Matthew Chandlernél Sinkovits-Vitay Andrást lecserélni. Lippai László meglepően passzol James Lesure hangjaként. Ábel Anita, Fehér Anna is jó. Kerekes Józsefet nagyon kedvelem, de a fiatal, bugyuta karaktert játszó Nate Torrence (Studio 60) hangját rá osztani teljes tévedés volt. Tizenöt év van a két színész között, és ez hallatszik is, nem hangzik természetesnek.
Én alapvetően kedveltem ezt a sorozatot, sajnáltam, hogy véget ér. Az USA-ban nem vetített utolsó négy rész viszont elbizonytalanított. A tizedik és tizenegyedik rész lapos és unalmas volt. és a tizenkettedik is csak félig hozta a „feelinget”, vagyis a nevetést, vidámságot, mosoly, amit egy vígjátéktól jogosan elvárunk. Azonban az évad és sorozatzáró tizenharmadik nagyszerű lett. Szolid cliffhanger borzolja a kedélyeket, de ez ne zavarjon senkit. Ha be akarjuk próbálni, nyugodtan választhatjuk ezt a részt is.
Mr. Sunshine és a Sunshine Center dolgozóinak kalandjait én 3/5-re értékelem, ami ezúttal átlagosabb pontszám, mint máskor: váltják egymást a jobb és rosszabb részek. Chandler Bing és egykamerás sitcom rajongóknak ajánlott, másoknak feltételesen. Én azért szívesen újranézném, mondjuk a Comedy Centralon.
