Az idén 80 esztendős Magyar Szinkron évfordulója kapcsán sok helyen foglalkoztak már a lassan szépkorba lépő szakmával. Azonban, mint tudjuk, a szinkronizálás nem szakma, s ennek kapcsán több kérdés is felmerült bennünk, így az illetékes minisztériumnál érdeklődtünk kicsit.

Mindannyian nap, mint nap találkozunk vele. Halljuk, szeretjük, mégsem ismerik el, mint szakmát, ezen a jogcímen nem létezik. De egyáltalán mitől lesz valami szakma? Fogalmunk sem volt, ezért megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkárságát, akiktől megtudtuk; a szakma fogalma jogszabályban nem definiált. Ennek némileg ellentmond a válaszukban is idézett 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről és a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló jogszabály. Tehát, ha a szakma, mint fogalom hivatalosan nincs definiálva, akkor hogy lehet mégis az, hogy két jogszabály is van, mely nem csak hogy felhasználja, de egyenesen szabályozza, hogy mi lehet szakma és mi nem? Viszont nem vagyunk jogászok, így elhisszük nekik, hogy a szakma fogalma jogszabályban nem definiált.

Mindenesetre a szakma és a szakképesítés fogalomköre a köznyelvben sokszor nehezen válik el egymástól az azonos megnevezések miatt. Példának okáért a villanyszerelő szakma gyakorlásához szükséges "tudást" és ismereteket a Villanyszerelő szakképesítés foglalja magában.

Azaz általában szakmának tekinthetjük valamely tevékenységi kör betöltéséhez szükséges ismeretek, készségek, képességek, tapasztalatok együttesét, egy meghatározott feladatcsoport elvégzéséhez szükséges szaktudást. A szakképzés rendszerében egy szakmát akkor tekinthetünk "hivatalosnak", ha a jogszabályi környezet lehetővé teszi, biztosítja a szakma gyakorlásához szükséges ismeretek, készségek, képességek egységes, ismétlődő, szabályozott módon történő megszerzését. Ez a szakképzés rendszerében egy állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzést és a szakmai vizsgát foglalja magában. Összefoglalva tehát egy szakma a minisztérium álláspontja szerint akkor tekinthető "hivatalosnak", ha létezik olyan állam által elismert szakképesítés, amely az adott szakma gyakorlására képesít.

Látszólag ezzel a kérdéssel, már hogy a szinkronizálás miért nem önálló szakma, nem nagyon foglalkozott még senki. A jelenlegi helyzet az, hogy aki megszerzi az úgynevezett "színész, bábművész" szakképesítést, az betölthet "szinkronszínész" munkakört. (lásd a táblázatot)

Ez viszont újabb kérdéseket vetett fel bennünk, hiszen a szinkronizálás egy többlépcsős folyamat, melynek szintjeit más és más képzettséggel bíró emberek végzik. Nemcsak a színészek, hanem a fordítók, a gyártásvezetők, a hangmérnökök, a vágók és végül, de egyáltalán nem utolsó sorban a szinkronrendezők is ugyanolyan fontosak a szakmának, mint a színészek. Még sincs számukra semmilyen hivatalos képzési lehetőség. Mi ennek az oka?

Mi nem tudunk ilyen típusú – a teljes "szinkronszakmát" lefedő – képzésről. Hiszen rendben van, a hangmérnök is hangmérnök, de véleményünk szerint van különbség egy szinkronstúdióban dolgozó hangmérnök és például egy koncerten hangosító szakember között. Bár igaz, hogy a szívsebész és a plasztikai sebész is sebész, sőt, mindketten orvosok. Így a témát másik szemszögből nézve a szinkronhoz kötődő szakmák is mind a színház- és filmművészet egyes ágai, külön szemlélni tőle butaság.

Ám többen a környezetünkből úgy gondolják, a szinkron készítés egy speciális folyamat, ebből kiindulva pedig vajon a minisztérium miért elégszik meg csak a "szinkronszínész" képzéssel? Hiszen a "szinkronszínész" is csak egy színész, olyan, aki szinkronizál.

Továbbá több, mint száz magyar nyelvű televíziós csatornának (valamint megannyi mozifilmnek) készülnek szinkronok, a szakmában dolgozó színművészek mégis csak "egyéb művészeti tevékenység" jogcímen adhatnak csak számlát. Pedig a szinkron több, mint "egyéb művészeti tevékenység".

Kérdés tehát, hogy kell-e egyáltalán az, hogy a szinkron ténylegesen egy különálló szakma legyen, hiszen ez a színművészet egyik ága, része annak. Eredményezne-e ez bármilyen minőségbeli javulást, esetleg változnának-e (pozitívan) a szinkronban dolgozók munkakörülményei?

S hogy kíván-e ezzel a tradicionális, hazánkban hagyománynak számító 80 éves szakmával Magyarország Kormánya bármilyen szinten is foglalkozni? Mivel a feltett kérdéseink egy részét a minisztérium kényelmesen figyelmen kívül hagyta, valamint az újabb kérdéscsokrunkra egy hónap elteltével sem érkezett reakció, a válasz egyértelműen nem.

emTV.hu // Magyarszinkron.hu // Emberi Erőforrások Minisztériuma