Egyszer volt, hol nem volt. Volt egyszer egy Anthony E. Zuiker nevű fickó, aki kitalálta, mivel lehetne feldobni a szokványos krimisorozatok kínálatát. Legyen az a koncepció, hogy az utcáról menjünk be a bűnügyi laborba és a helyszínelők munkája legyen előtérbe tolva hogy szegényekről ne gondolják egész nap a mikroszkópra tapadva élik az életüket. Így született a CSI: A helyszínelők. Azt nem vágom hogy miért pont Las Vegas lett a sorozat helyszíne, de fogjuk rá, hogy azért, mert ez a kaszinók és a romlottság városa. Aztán 2002-ben megjelent az első spinoff, a Miami helyszínelők. Horatio Kane hadnagy két évvel később egy repülőgépszerencsétlenség és egy szökött sorozatgyilkos miatt New Yorkba utazik, ahol találkozik Mac Taylorral és csapatával. Innen indul a New Yorki helyszínelők története.Már a két főszereplő is érdekes. Az egység vezetője a már említett Mac Taylor hadnagy. Nyugodt típus, igaz egy helyszínelőnek amúgy sem szabad idegbetegnek lenni, mert nem remeghet a kémcső kezében. Szakértője a harcművészetekekben használt célszerszámoknak. Ez egy epizódban ki is derül amikor éppen egy katanával (klasszikus szamurájkard) kísérletezik. Mégis, talán az egyetlen akit ki lehet néha hozni a sodrából. Hozzá képest a kétlábon járó napszemüveg reklám szerzetes Miamiban, az ős-helyszínelő Gil Grissom meg egy bogaras Buddha.

Taylor hadnagy megszemélyesítője Gary Sinise több filmben megjelent, én speciel a Mel Gibson- féle Váltságdíjból emlékszem rá. A karakter nevét valószínűleg a Forrest Gumpban alakított Dan Taylor hadnagy hozta.

A másik főszereplő a rendőrnek elég hülye nevű Stella Bonasera nyomozó. Aki picit tud olaszul, annak rögtön beugrik a Buona sera! köszönési forma. Na most tessék megmondani, nem röhögnénk fel hangosan, ha csengetne a rendőrség az ajtónkon és bemutatkozna Jóestét nyomozó?

Mivel félig görög, félig olasz így pont ellentéte a főnökének. Amit gondol kimondja, és ha szitu van, nem fél konfrontálódni. Tavalyelőtt megbízták a New Orleans-i helyszínelők irányításával, azóta Jo Danville nyomozó (Sela Ward) van Mac mellett. Stellát a kimondhatatlanul nevű Melina Kanakaredes alakítja. A hölgy Ohioban született második generációs amerikai-görög. Nem tudom ebből adódik-e de tény, hogy olyan bongyor feje van, amit Hajas László és Zsidró Tamás huszonnégy órás teammunkában sem tudna előállítani. Nem értem igazából miért nem a görögségére alapoztak és akkor lehetett volna Kalispera (Jónapot) nyomozó is. Sela Ward pedig töbek között onnan lehet ismerős a nézőknek, hogy House dokihoz volt némi köze.

A három helyszínelős sorozat főcímdalai azért tűnnek egyformának, mert mindegyiket a The Who nevű brit zenekarnak köszönhetjük, akik az idei olimpiát is zárták. Nem tudom miért tetszett jobban a CBS elnökének a Behind Blue Eyes helyett a Baba O’Riley ennek a sorozatnak az elejére, de egészségére váljék. További érdekesség, hogy bár New Yorkban játszódik a történet mégis a felvételek nagy hányadát az Angyalok városában (Los Angeles) veszik fel. Mondjuk LA-ről könnyebben elhiszem, hogy az a fáklyás némber városa, mint Budapestről hogy az Moszkva.

A technikai megoldások miatt nagyon szimpatikus nekem a sorozat, beleértve a főcím grafikai megoldásait is. Kár hogy ezzel a new york-i rendőrök nem értenek egyet, mert szerintük finoman szólva is egy vicc a CSI:NY.