Ha valóban Kolumbusz Kristóf és legénysége volt az első, akkor vajon mit keres egy ókori héber felirat egy indián temetőben, vagy egy viking pénzérme a kontinens belsejében? Ezeknek a rejtélyeknek jár utána az Amerika igazi felfedezője című műsor a DoQ-n.
Az amerikai őslakosok származását kutató Cyrus H. Gordon professzor elmélete alapján az amerikai kontinenst már Krisztus előtt 600-ban meghódították a római és babilóniai elnyomás elől menekülő ókori héber törzsek. Hogy mire alapozza mindezt? Leginkább egy indián temetkezési helyen talált táblára, amelyre ókori héber szöveg van vésve, illetve egy történet A Mormon könyvéből, amely a zsidók meneküléséről szól az Újvilág felé. A kutatók az elmélet bizonyításaképpen egy sor DNS tesztet is elvégeztek, amelyek az indián őslakosok és a zsidók génjei közti összefüggéseket kerestek – nem sok sikerrel.
Mindazonáltal bizonyított tény, hogy a Grönlandról érkező viking hajósok Leif Eriksson vezetésével számos alkalommal látogatták meg az amerikai kontinens északi partvidékét. Az Új-Fundland északi csücskében lévő Medúzák öble (L'Anse aux Meadows) nevű község a mai napig őrzi egy ősi skandináv település maradványait, ám ami igazán figyelemreméltó, az egy, a kontinens középső részén talált viking pénzérme, amely azt jelentheti, hogy a skandinávok egészen a sziget sűrűbben lakott, déli részéig elkalandoztak, ahol akár az őslakosokkal is találkozhattak.
Gavin Menzies egykori tengeralattjáró-parancsnok teóriája szerint kínai hajósok Cseng Ho tengernagy irányításával 1421-ben, vagyis 71 évvel Kolumbusz előtt fedezték fel Amerikát. Szerinte ezt két lelet is bizonyítja: az egyik egy mára víz alá süllyedt hajódokk, amely a kínai flotta feltételezett partraszállásának helyszínén, a Bimini-szigetek (azaz a Bahamák) mellett fekszik. A másik egy 1418-as kínai térkép, amelyen a földrészek, köztük Amerika partvidéke is akkurátusan jelölve van. Bár a térkép hitelességét tudományosan sosem bizonyították, Menzies úgy véli, a tények az ő teóriáját támasztják alá.
Lisa Matisoo-Smith elmélete szerint a csendes-óceáni szigeteken élő polinézek 492 évvel előzték meg a spanyolokat. Egy chilei város mellett végzett ásatáson egyrészt polinéz sajátosságokkal rendelkező koponyamaradványokat, másrészt baromficsontokat tártak fel, amelyekről a DNS vizsgálat megállapította, hogy Polinéziából, és feltehetően az 1310 és 1420 közötti időszakból származnak. Mi több, valamiért a chilei Mapuche indiánok és a polinézek nyelve is kísértetiesen hasonlít egymásra.
Egy újabb felvetés szerint egy walesi herceg, Madog ab Owain Gwynedd Walesből hajózva a mai Mobile Bay-nél (Alabama) vetett horgonyt 1150-ben, több, mint 300 évvel Kolumbusz Kristóf előtt. A teóriát egy erődítmény maradványai bizonyítják, amelyeket a partraszállás helyszínétől néhány száz kilométerre elhelyezkedő Desoto Falls kisvárosában tártak fel. Az épület talapzata nagyon hasonlít Madog herceg szülőhelyéhez, a Dolwyddelan kastélyhoz. A régészeti leleteken túl néhány cseroki indián mítosz is bizonyítja a walesiek jelenlétét a kontinensen, amelyek aranyhajú, holdszemű emberekről szólnak. Ám ez a teória a mai napig ingatag lábakon áll.
Amerika igazi felfedezője – hétfőn 19:30-tól, kedden 11:00 és 23:00-kor a DoQ-n!
emTV.hu // Red Lemon Media
