A laikus ember fejében számos tévhit él a több millió éve kihalt dinoszauruszokról, ám a DoQ-n augusztus 8-án, szombaton debütáló Feltámadó Ősi Szörnyek című film szakemberek segítségével és valódi leletek vizsgálatával rántja le a leplet az őshüllőkről szőtt mítoszokról.

Éles fogak, gigászi méretek, hüllőszerű test – a legtöbb ember így képzeli el a dinoszauruszokat. A 65 millió éve kihalt ősi lényekről azonban mind a mai napig meglehetősen keveset tudunk. A DoQ-n augusztus 8-án startoló Feltámadó Ősi Szörnyek című film új nézőpontból vizsgálja meg a paleontológia legfontosabb kérdéseit, miközben megcáfolja a dinoszauruszokról a közhiedelemben élő mítoszokat. Lássuk most az 5 legérdekesebb tévhiedelmet a őslényekről!

A dupla agy elmélet

Egy időben a tudományos világ népszerű elméletének számított a dupla agy teória, amely szerint a nagytestű dinoszauruszok, mint például a tüskéshátú Stegosaurus csípőüregénél egy második agy helyezkedett el, kifejezetten a lábak és a farok mozgatására. Az elmélet egy ideig meg is állta a helyét, hiszen a gigászi állatok agytérfogata a méretükhöz képest rendkívül kicsi volt, ám további kutatások során bebizonyították, hogy a dinoszauruszok nyúlt, megvastagodott gerincvelővel rendelkeztek csípőtájékon, így az agyi információ elég gyorsan leért a végtagokhoz és a farokhoz.

Minden dínó egy helyen, egy időben élt

Gyakori tévhit, hogy mindegyik dinoszaurusz faj egy időben és egy helyen élt. A T-Rex például időben közelebb van az emberhez, mint a hosszúnyakú Brachiosaurushoz vagy a Stegosaurushoz. Mivel evolúciójuk során a dinoszauruszok egyre hatalmasabbak és erősebbek lettek, így ha az anyatermészet nem gondoskodott volna kihalásukról, úgy valószínűleg ma nem az ember lenne a bolygó uralkodó faja.

Meteor okozta a vesztüket

65 millió éve egy hatalmas meteorit csapódott a földbe a mai Yucatán-félsziget területén, amely véget vetett a dinoszauruszok uralmának a Földön. A becsapódó égitest valószínűleg csak a kráter közvetlen közelében élő állatokat pusztította el, ám elindított egy gyilkos láncreakciót – cunami, savas eső, vulkánkitörések, porviharok, globális lehűlés – amelynek köszönhetően a nagy, szárazföldi állatok többsége is elpusztult. Persze, ehhez idő kellett, úgyhogy nem lehetetlen, hogy az utolsó dinoszaurusz több százezer évvel túlélte a meteorit-becsapódást.

A dinoszauruszok kihaltak

Sokan azt hihetik, hogy a dinoszauruszok a mai gyíkok, krokodilok és egyéb hidegvérű hüllők ősei voltak, ám egyre több lelet mutat rá arra a lehetőségre, hogy a dinoszauruszok inkább a madarakkal álltak közeli rokonságban. Néhány fosszíliát a tollak lenyomatával együtt őrzött meg a föld, így kevesebb, mint harminc fajról mára biztosan lehet tudni, hogy tollazatot viselt, amely az állat hőháztartásában játszott fontos szerepet. Ennek fényében a Velociraptor inkább hasonlított egy karmokkal felszerelt dühös csirkére, mint egy két lábon járó gyilkos óriáshüllőre.

Magyarországon nem éltek dinoszauruszok

Sokáig általános véleménynek számított, hogy Magyarországon nem éltek dinoszauruszok. 1966-ban aztán olyan őshüllő-nyomokat őrző leletek kerültek elő a Mecsekről, amelyek azt bizonyítják, hogy több százmillió évvel ezelőtt a Pécs és Komló közt hullámzó tengerpart mocsaras erdőiben dinoszauruszok éltek. A Baranya megyei dínónak a Komlosaurus carbonis nevet adták, Komlóra és a szénre utalva. 2000 áprilisában aztán újabb bizonyíték látott napvilágot, amikor egy iharkúti bauxitbányából egy dinoszaurusz összetört ágyékcsigolyája került elő.

Ha még többet szeretnél megtudni a dinoszauruszokról, nézd meg a Feltámadó Ősi Szörnyek című filmet augusztus 8-án, szombaton, 21:05-től a DoQ-n!

emTV.hu // Red Lemon Media