Április elseje a bolondok napja – tarjuk mi, de eredetét kevésbé ismerjük: nem tisztázott, honnan ered, de azért vannak lehetséges történelmi kiindulópontjai a közgondolkodásban sokszor csak a szeszélyes áprilisi időjárás miatt hitt szokásnak.
Valószínűleg ugyanis, mint sok más szokásunk és ünnepünk, ennek eredetét is az ókorban kell keresni. Méghozzá Rómában, hol máshol, a téli napforduló idején, az őszi vetést követően. Az egyfajta agráristeneként is imádott, majd később alakját Zeusz apjával, a görög Kronosszal összemosott Szaturnusz isten tiszteletére ült, a mai karácsony alapjait megteremtő szaturnália ünnepének folytatása volt.
A rómaiak által állítólag féktelen vidámsággal megült ünnepen úr és szolga szerepet cserélt, és állítólag a rabszolga néhány napig azt tehette, amit akart. Úgyhogy nagyon komolyan vehették ezt a szokást, aminek egy formája tulajdonképpen a mai napig fennmaradt, emlékezzünk csak az iskolai fordított napra.
Mások szerint a bolondok napja bár valóban az ókori Rómából származik, de azt a szabin nők elrablása ihlette, amikor is a város alapítója, Romulusz a szabinokat az áprilisi Neptun-ünnepre hívta Rómába, hogy aztán becsapva őket elrabolják asszonyaikat.
A középkori Európa nagy részén az év kezdete a tavaszi napéjegyenlőség idejére esett, amikor szokás volt megajándékozni egymást. Franciaországban például egyhetes ünnepet rendeztek, amelynek vége április elsejére esett. Megválasztották az ünnep pápáját, és templomi rituálék paródiáit adták elő. Persze az egyház mindent megtett annak érdekében, hogy betiltsa, ennek ellenére a szokás a 16. századig fennmaradt.
Aztán amikor 1564-ben kilencedik Károly francia király január elsejére helyezte az újév napját, sokan vagy nem kértek a változásból, vagy csak nehezen álltak át, ezért még mindig április elsején ünnepeltek. Belőlük kezdtek aztán gúnyt űzni, április bolondjának tartani, ez pedig előbb-utóbb egész Európában elterjedt. Ezzel az eredettörténettel mindössze az a probléma, hogy a szokás előbb ért el például Angliába, mint a Gergely-naptár maga.
A bolondok napja egy magyarázat szerint viszont egy kelta népszokásból ered, mások a Kübelé-kultusszal összefüggő római–görög ünnepre, megint mások a bibliai özönvíz mondáig vezetik vissza, míg egy ugyancsak bibliai vonatkozású magyarázat szerint a passiójátékokhoz van köze. Eközben északon a mennydörgés istene, Thor tiszteletére rendezett áprilisi ünnepségekre vezethető vissza, annál is inkább, mert a thor bolondot is jelentett.
Egy biztos, bolonddá tenni, átverni a másikat április elsején nem új keletű. Talán a legrégebbi átverést 14. Lajos francia király fia tervelte ki Gramont márki felé, amikor március 31. éjjelén a gróf pár társával szűkebbre varrta a márki ruháit, így amikor reggel öltözködött, egy ruhadarabja se volt jó rá. Márki nagyon aggódott és máris orvoshoz szaladt. Az átverésbe szintén beavatott doktor írt is neki egy receptet, melyen latinul az állt:
"Végy ollót, és vágd fel a mellényedet!"
Melyik volt a leggenyább átverés, amit kiterveltetek, vagy esetleg aminek pont hogy áldozatául estetek? Kommentben várjuk a történeteket, és ha van kedvetek, ötletetek, írjátok meg azt is, miről látnátok szívesen videót a csatornán!
Szerdán, pénteken és vasárnap új videó a Helló Médiazabálók csatornán!
emTV.hu
