Férfiasan bevallom, hogy a tudományos, ismeretterjesztő, vagy természetfilm csatornák műsorai eddig hidegen hagytak. Elcsípve tetszik az „Állítólag”, vagy a „Hogyan készül?”, és a történelmi témák, vagy a fegyverek is érdekelnének, de magamtól nem nézek ilyeneket. Baráti ajánlásra kezdtem el nézni a Discovery Science „Through The Wormhole” című műsorát, és nem bántam meg.
A koncepció nem sokban különbözik a Deltáétól, csak itt sok téma helyett egyet járunk körbe, de azt alaposan. Olyan komoly témaköröket mutatnak be, mint hogy lehetséges-e az időutazás, hány dimenzió van, létezik-e isten, vagy az idő, esetleg élhetünk-e örökké? Ezekről baromi unalmas, vagy egyoldalú műsorokat lehet készíteni, de szerencsére itt nem ez történt. Tudományos igényességgel a sokszínűségre törekednek, és három- négy, de van, hogy öt különböző véleményt is bemutatnak, láthatóan törekedve a semleges állásfoglalásra.
A sorozat fő aduásza nem más, mint Morgan Freeman. Hangja remekül illik a sorozathoz, és narrátorként személyesen is jelen van. Aki még nem látta, nem biztos, hogy érti, miért emeli ki ez a tény a műsort társai tengeréből: egyszerűen élvezet hallgatni, gyorsan elrepül az a negyvenpár perc. A magyar változatban Barbinek Péter szinkronizálja a színészt, kiváló minőségben. Ehhez jönnek még a lenyűgöző HD képsorok és illusztrációk, amik különösen a csillagászathoz is köthető témákat teszi látványossá. El ne felejtsem: a főcím és a sorozat zeneszerzője egy bizonyos Hans Zimmer.
Két apró negatívumot azért megemlítenék. Az adott rész témáját mindig Freeman személyes, általában gyerekkori emléke vezeti fel röviden. Ezzel nincs baj, de az ezt illusztráló képsorok mesterkéltsége és beállítottsága csúnyán kilóg a műsorból.
Ezeket leszámítva egy kiváló, minőségi sorozat A féreglyukon át, ami szórakoztat és okít is. 8.5/10-re értékelem, és javaslom, hogy aki teheti, nézze. Az első évad nyolc, és a második évad tíz részét most kezdte el újra adni a Discovery Science, naponta többször. Az USA-ban jelenleg a harmadik évad megy, szintén tíz résszel, és biztos lehetünk benne, hogy hozzánk is megérkezik majd. Én már várom.
