Ismét aláírásgyűjtés van a neten, ezúttal a feliratos kópiákért. Mármint hogy legyenek. A mozikban. Mert hogy egyre kevesebb van, állítja Erdélyi Tamás, annak a petíciónak az indítója, melyben visszakérik a feliratos kópiákat a magyar mozikba. A "képlet" szerint, mely maga az érvelés, kevés valódi indokot és még kevesebb konkrétumokat tartalmaz, de kikezdi többek között a kereskedelmi forgalmazók üzletpolitikáját és a filmszinkront is. A téma már sokszor feljött, úgyhogy nézzük a tényeket pontról pontra.
Erdélyi kifogásolja, hogy a filmforgalmazókat csak üzleti érdekek vezetik. Úgy fogalmaz: "Írd alá a petíciót, ha nem értesz egyet a forgalmazók érveivel és üzletpolitikájával és mielőbbi változást szorgalmazol a jelenlegi helyzetben!"
Hogy mi is pontosan a filmforgalmazók érdeke? Nos, leszámítva néhány artfilm forgalmazót, elsősorban anyagi bevételt várnak a filmektől. Azt, hogy nem csak a forgalmazói jogok térüljenek meg, hanem szép summát is termeljen. Ez érthető, hiszen a stúdiók sem szeretetből, hanem szép anyagi hasznot remélve gyártják a filmeket. Ez egyébként a kínálaton is rendre meglátszik. Szóval ezen nincs mit kivesézni, a "képlet" egyszerű. A forgalmazók érveivel kapcsolatban a petíció ötletgazdája pedig nyilván arra céloz, hogy a forgalmazók a pluszköltség miatt kevésbé szeretnek a szinkron mellé feliratot is rendelni. Ezekből már szinte magától értetődik a kérdés, hogy milyen is pontosan ez a jelenlegi helyzet, melyen a petíció aláírásával változtatni akarunk? Tény viszont, hogy a Cinema City mozikban a jelenleg műsoron lévő 18 filmnek csak egyharmada feliratos. De tényleg olyan rossz arány ez?
A érvelés utolsó pontja szerint "írd alá a petíciót akkor is, ha szerinted is egyre rosszabb a magyar szinkronok minősége, kifejezetten ront a filmélményen (lásd: Pacific Rim) és nem kérsz belőle!".
Ez nagyban választ ad magára a kérdésre, hogy pontosan mi is ihlette ezt a kezdeményezést. Hát igen, a hazánkban Tűzgyűrű címmel bemutatott sci-fi szinkronja. Láng Balázs színész (aki többek között A Gyűrűk Ura trilógiában kölcsönözte hangját Gollamnak) szerint "a magyar szinkronok minőségéről lehet vitatkozni, de ez a durva általánosítás! Az abszolút outsider-t fedi fel, akinek fogalma sincs a szinkronról, fordításról, rendezésről, színészi játékról, hangmérnöki munkáról, vágásról, stb. Pláne ezeknek apróbb összetevőiről, a technikáról, mint a nemzetközi sáv, az effektek használata, a filmet gyártó cégek által kötelezően előírt dolgok. Valóban sok a rossz szinkron, és sok a jó is." Véleménye szerint ez nem érv a felirat mellett, ám Balázs azt is leszögezi, hogy véleménye szerint is szükség van a feliratos filmekre.
Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság tudományosan bebizonyította, hogy a feliratosan, eredeti hanggal megnézett filmek és sorozatok segítik az idegen nyelvek tanulását, az emTV.hu-nak így nyilatkozott: "Ez abban az esetben igaz, ha az ember nyelvtanulás szándékával ül le filmet nézni, illetve az egészen kis gyerekeknél. Az ő agyuk más kapacitással működik, és még az egész világot tanulva szívnak magukba minden információt. Felnőttek esetében nem a szavakra, mondatokra koncentrálódik a figyelem, hanem a felirat olvasására, miközben a színészi játék, az orgánum és a hanglejtés "aláfestik", teljesebbé teszik az élményt."
Erdélyi Tamás szándéka szerint a petíciót minden hazai filmforgalmazóhoz eljuttatják és hivatalos, írásbeli választ várnak arra, hogy milyen lépéseket terveznek tenni a disztribútorok azért, hogy a jövőben újra legyenek feliratos kópiák a magyar mozikban. Leszögezi, hogy a kifogásokat nem tekintik elfogadható válasznak.
Forgalmazók! Vége a kifogásoknak, eljött az igazság tekercse! Jön Tom-Man, a feliratos filmek őre és lecsap, ha nem cselekedtek!!
Úgy érzem ez az ukáz inkább nevetséges, az egész petíciót teszi még komolytalanabbá. Úgy érezni, hogy az ötletgazda azt sem tudja pontosan mit kérdez, de választ vár rá. "A filmforgalmazók egymásnak fogják röhögve mutogatni" - mondja Balázs. "Tudomásul kéne venni, hogy ezek cégek, amik a piacról élnek, nyereséget akarnak termelni és nem lehet beleszólni a munkájuk metódusába."
A petíciótól függetlenül viszont tény, hogy a témával foglalkozni kell! Az eddig már több, mint 2700 aláírást összegyűjtő oldal felvetése jogos, de egyben azt is szögezzük le, hogy most, a digitális átállás idején egyébként is nőtt a tévében az eredeti nyelven is élvezhető alkotások száma. És ez még csak a kezdet. Persze az nem mozi, és érthető is a nézői igény a filmek feliratos vetítéseire a mozikban, ám valljuk be, a filmszínházakba járó többség ha teheti, a magyarul beszélő előadásokra vált jegyet. Így a felirat szép lassan teljesen háttérbe szorult a szinkronizált filmek mellett.
Véleményem szerint maga a petíció komolytalan, gyerekes. Teljes mértékben mellőzi a tényekkel, számokkal alátámasztott konkrétumokat, ám a témafelvetés maga komoly is lehetne. De ne kergessünk álmokat! Az öt perc hírnéven kívül nem sok jár az igyekezetért, hiszen néhány ezer, esetleg tízezer aláírással sem lehetne a forgalmazókra hatni. Esetleg csak valamiféle nagyon kirívó esetben, mint ahogy annak idején a Viasat3 kényszerül hazahozni a szinkronmegrendeléseit Romániából. A szinkronokról meg csak annyit, hogy nagyon sok nagyon rossz, és nagyon sok nagyon jó szinkron van.
A cikk folytatása itt olvasható!
A kép az Ellencsapás című filmből származik.