A magyar demokrácia ismét elindult lefelé a lejtőn. Az RTL-t, mint független csatornát egy új médiaadóval próbálják gúzsba kötni. A német kormány nem maradhat tovább csendben. Andreas Rudas nem az az ember, akit a nagy nyilvánosság előtti kemény vagy hangos beszédeiről ismerünk. Az RTL Group kelet- és délkelet európai tevékenységéért felelős vezetőjének türelme azonban lassan kezd elfogyni a magyar helyzettel kapcsolatban. "Itt nem csak az RTL-ről, hanem a sajtószabadságról van szó. Nem fordulhat elő, hogy ne legyen független sajtó egy Európa közepén fekvő országban" - mondja hibátlan magyarsággal.
Hogy mi történt pontosan? A jobboldali magyar populista kormányfő Orbán Viktor gúzsba köti a még létező független televíziós csatornákat. Pártjával, ami a magyar országgyűlésben kétharmados többséggel rendelkezik, egy elég komoly adóterhet akar a reklámbevételekre kiszabni. A legmagasabb, akár 40%-os adó, jelenleg csak és kizárólag az RTL ellen irányul. A médiaóriás Bertelsmann leányvállalata a piacvezető, aki szerkesztőségi függetlenségéről ismert. A héten foglalkoznak a beterjesztett törvénnyel az országgyűlésben.
Rudas, aki Európa legnagyobb tévémoguljának kereskedelmi részlegért is felelős szeretné felvenni a harcot a sajtószabadságért. Azt mondja, készen áll a konfliktusokra. A magyar leányvállalat eladásáról, mint ahogy tavaly történt a konkurenciával, a Pro Sieben SAT1-el, hallani sem akar.
Az Orbán-párt legújabb tervei átláthatóak. Ez egy kísérlet arra, hogy még az utolsó független csatornákat is keretek közé szorítsa.
Az RTL Csoport számára a magyar leányvállalat egy igazi kis gyöngyszem. A budapesti RTL Klub 300 állandó munkavállalóval - és emellett 300 olyan tévéssel, akiket rendszeresen alkalmaz - a kereskedelmi célcsoportban 23,9%-os piaci részesedéssel stabilan piacvezető. A már régóta Dirk Gerkens által vezetett csatorna 100 millió eurós forgalommal zárt tavaly, adózás előtti eredménye 15 millió euró.
Tehát az RTL elleni eljárás egyáltalán nem véletlen. Egyetlen európai uniós ország demokráciája sem ennyire instabil, mint a magyaroké. A médiumok az elmúlt években már többször is érezhették a Fidesz nyomását. Épp a múlt héten kellett a legnagyobb hírportál, az Origo.hu főszerkesztőjének távoznia pozíciójából politikai nyomás miatt. A portál a Deutsche Telekom magyar leányvállalatához tartozik. Most következhetnek a kereskedelmi tévécsatornák.
A 28 európai tagállam között, Magyarország a sor végén kullog a demokráciát illetően. A sajtószabadság csendes megsemmisítését Európa nem nézheti végig tétlenül, különben olyan körülmények uralkodnak majd, mint Putyin alatt Oroszországban, akivel Orbán amúgy is nagyon jó kapcsolatot ápol.
A jobboldali populista kormány tervei elleni tiltakozás viszonylag nagy. Nemcsak az RTL vagy a szintén kereskedelmi TV2 demonstrált 15 perces elsötétítéssel, hanem mindösszesen 100 médium fogott össze az új adótörvény ellen. Ilyen nyilvános összefogás és ellenállás a demokráciáért már rég volt tapasztalható Magyarországon.
25 évvel ezelőtt Magyarország megnyitotta a határait és így szabadságot nyújtott több ezer keletnémetnek. Ezzel megkezdte a vasfüggöny korszak lezárását. Most pedig pont az a Magyarország, amely annak idején a vezére volt a kelet európai demokratikus változásoknak, aláveti magát Orbánisztánnak – ezt a német kormány nem hagyhatja szó nélkül. Németország, mint Magyarország gazdasági partnere nem vonhatja ki magát a felelősség alól.
Ráadásul itt nem csak a helyi német vállalatok gazdasági jóllétéről van szó, hanem sokkal inkább a demokráciáról és a polgári jogokról. Berlinnek végre fel kell szólalnia. Itt az ideje, hogy cselekedjünk.
handelsblatt.com / Hans-Peter Siebenhaar
