Kihalt utcák, burjánzó növényzet, szabadon garázdálkodó vadállatok. Tegyük fel, hogy egyik napról a másikra eltűnik minden ember a földről és épületeink, találmányaink, műalkotásaink és minden más érintetlenül marad hátra. Mi történne a világgal, ha az uralkodó faj hirtelen megszűnne létezni?

Az eltűnést követő néhány órában kaotikus és destruktív változások következnek be. A több mint négyszáz nukleáris erőmű generátorai szépen lassan mind leállnak, ami túlhevítettséghez és robbanáshoz vezet, beszennyezve a környező levegőt, földeket és tengereket. A katasztrófát követően megszűnik az elektromos áram, leállnának a villanypásztorok, ami kb. másfél-milliárd marha, nyolcmilliárd disznó és húszmilliárd csirke kiszabadulását eredményezi, melyek élelem hiányában rövid időn belül el is pusztulnak. Emellett a világ legtöbb metróalagútját ellepi a víz, új folyóvájatokat létrehozva a városi úthálózatok mentén.

Az állatok szépen lassan visszaveszik az uralmat a nukleáris robbanások helyén is, ám a lakóövezetekben további pusztulás veszi kezdetét. Egy-egy villámcsapás elég ahhoz, hogy a fából készült házak lángra kapjanak, ami egy tűzoltók nélküli világban órák alatt teljes kerületek, megyék megsemmisüléséhez vezet. Az erősebb, vasból készült épületekkel, hidakkal és járművekkel a rozsda végez: az illesztések elválnak, lassan összeroskad a szerkezet és a növényzet a felhőkarcolók magasságáig átveszi az uralmat. A gátak világszerte feltöltődnek és ledőlnek. Az erdős és fejlesztésen átesett területek kezdik visszanyerni az emberi befolyás előtti állapotukat, a Central Park például mocsárrá változik. Az állatkertekből kiszabadult állatok közt új, a környezeti változásokhoz alkalmazkodott fajok jelennek meg.

A szén-dioxid szintje lassan újra egyensúlyba kerül, ám a szerves- és a radioaktív anyagok még nagyon hosszú ideig ellenállnak a természet körforgásának. Az emberiség elektronikai és digitális nyomai egyre inkább elhalványulnak az egykori városok területén, kevesebb és kevesebb bizonyítékot hátrahagyva, hogy valaha léteztünk. Ám a sivatagos és nyirkosságtól mentes területeken, ahol a rozsdásodás és a lebontó organizmusok kisebb jelenlétet mutatnak, még évezredekkel az emberiség kihalása után is megtalálhatóak most már ősinek számító emlékeink nyomai.

A Földön már csak lebomolatlan repülő maradványok, épületek és műanyag tárgyak utalnak egykori jelenlétünkre. Idővel ezek is beépülnének a természetbe, így a távoli jövő kutatói kőbe nőve találhatnak szódás palackokat és műanyag zacskókat. Ugyan az emberiségnek ilyen és ehhez hasonló nyomai még több tízezer év múlva is fennmaradhatnak, lassan visszaáll a Föld ahhoz az evolúcióhoz, amit az emberiség fejlődése anno „felborított”. A tudósok szerint bármelyik földi állat agya kifejlődhet egy olyan intelligencia szinttel rendelkező komplex szervvé, mint a miénk is, így emberek nélkül néhány millió év alatt más homosapiens-szerű lények fejlődhetnek ki újra, akik az emberek helyett válhatnak a bolygó uralkodó fajává.

Élet az emberek után csatornapremier ma 16:00-kor a DoQ műsorán!

emTV.hu // Red Lemon Media