A HírKút.hu ajánlotta figyelmembe a szegedi városi televízió 360° című műsorát, melyet a D2 Ifjúsági Fejlesztő és Médiaközpont, valamint a városi fiatalok közreműködésével készítettek. Építő jellegű kritikámmal szeretném segíteni az egyébként tetszetős műsor készítőit.
A műsor a pályaválasztási vásár beszámolójával kezdődik, melyből pont a lényeget, néhány iskola bemutatását hiányolom. Ellenben a riportalanyok nagyon sokszor mondják el ugyanazt, mégpedig, hogy a diákok "mennyi mindent megtudtak a különböző iskoláról, szakmákról". Ezt követően a D2 Youngsters tánccsapat karácsonyi előadását nézhetjük meg a steadicam indokolatlanul sok, már-már zavaró használata mellett, ami egyébként általánosságban is jellemző a műsorra.
A tánccsapat bemutatója mindenesetre jó alkalom, hogy rápihenjünk a következő, több, mint három perces riportra, melyben a 360° stábja az utca emberét kérdezgeti arról, mennyire is várják a Star Wars legújabb részének bemutatóját.
A Gamer Percek elengedhetetlen része egy ilyen műsornak, ám ami a legjobban tetszett, az a karácsonyfadísz készítése kiégett villanykörtéből, melyet nyomban be is linkeltem az egyik volt rajztanáromnak. A magam részéről elmondhatatlanul béna vagyok az ilyesmiben, így jobban örültem volna, ha a videót narrációval is megspékelik.
Ezt követően az elmaradhatatlan program-, film- és könyvajánló-blokk következik. Ezt szerencsésebb lett volna némi képi anyaggal is megtámogatni, a sok, egymás után váltakozó beszélő fej nagyon elfárasztott.
A Független Diákparlamentről, a slam poetry verseny díjátadójáról, valamint a Japán-napról készült beszámolók korrektek voltak, ahogyan az akciókamerával rögzített hot dog és banános turmix készítése is nagyon ötletesre sikerült. Termékelhelyezés RLZ!
A könyv, azaz az olvasás-népszerűsítő blokk betalált és kézen állni is megtanultam, ám a műsort lezáró klipet nem tudtam hová tenni. A kutyus viszont nagyon cukker, tuti megzabálnám!
A havonta jelentkező magazin első adásának negatívumai közé sorolnám még a végefőcím stílusát, valamint a műsor elejéről hiányzott valamiféle képes összefoglaló, hogy jobban képbe legyek azzal kapcsolatban, hogy mire számítsak a következő fél órában. Ezt az időtartamot egyébként sokallom, többször éreztem hosszúnak, kissé vontatottnak a 360°-ot. A kevesebb néha több, ahogy mondani szokták, és ez jut eszembe akkor is, amikor a műsort vezető fiatalokra gondolok. Bocs, de ki kell mondanom; a szereplők nagy része sajnos teljesen alkalmatlan arra, hogy kamera előtt szerepeljen. Gárdonyi Dániel és Tarnay Kristóf Ábel, valamint Peres Kíra és Greskovics Marcell nevét viszont feltétlenül meg kell említenem! Utóbbi kettőt még inkább kiemelve ők azok, akik a kamera lencséjével szemben lévő oldalon is remek teljesítményt nyújtanak. A wish-ek és az átvezető szpotok szintén nagyon találóak. Kedvemre való az olyan műsor, ami nem veszi magát túl komolyan. A 360° pedig szerencsére ilyen.
Jórészt csak negatívumokról írtam, éppen ezért nem szeretném, ha úgy tűnne, hogy szétszedem a műsort, mert mindent összevetve tényleg tetszett. Hatalmas piros pont jár a készítőknek, akiknek üzenem, csak így tovább! Most már csak csiszolgatni kell, aztán brandet csinálni belőle, majd a licenszet kiárulni a helyi televízióknak, hogy ugyan ebben a stílusban elkészíthessék saját változatukat. Erős potenciált látok a műsorban és megnyerő, hogy egyáltalán készül ilyen.
A kritikázásom helyett meg inkább azt javaslom, hogy fogj meg egy jó könyvet és olvass analógban!
emTV.hu