A websorozat első három része összesen harmincegy percnyi játékidőt, szerény vizuális megjelenést, olcsó kulisszákat, és visszafogott színészi játékot kínál – a cselekmény a húszas, a dramaturgia és a kidolgozottság minősége viszont valahová a nyolcvanas évekbe röpíti a nézőt. Van még ezután remény…
Ha valamivel ki lehet űzni a világból, az egy putricelebekkel teledobált trash-reality, ám az első két epizód alapján a Pumpedék mégsem lett gempa. A sorozat amellett, hogy szórakoztató, jól rámutat arra is, hogy a badass külső mögött bizony ott rejlik a csóróság, miközben a valóságot is megmutatja.